Az éghajlatváltozással, valamint általánosabban az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban a kutatókat folyamatosan izgalomban tartó kérdéskör az üvegházhatású gázok (ÜHG) természetes forgalmának megváltozása. A felszínhasználat-váltás, művelésbe vonás, és általában a mezőgazdasági tevékenység kutatások szerint komoly, de igen bizonytalanul számszerűsített hozzájáruló az emberi eredetű ÜHG kibocsátáshoz. Az általunk vizsgált két fontos, potens ÜHG forgalma szorosan összefügg az agroökológiai rendszer általános működésével, szolgáltatásaival. A talajban tárolt nedvesség mennyisége, a tápanyagok mennyisége, a talaj szerves szénkészlete mind befolyásolja a felszín és a légkör közötti CO2 és N2O forgalmat. A megfelelő felszínhasználati rendszer kiválasztásával elvben mérsékelhető a talajdegradáció, a talajban tárolt víz mennyisége optimalizálható, valamint az ÜHG kibocsátás csökkenthető. A bizonytalanság azonban az egyes felszínhasználati típusok esetén igen nagy, az agrotechnikai műveletek hatásának szimulálásában a modellek is fejlesztésre szorulnak.
Az előadásban bemutatjuk a Talajtani és Agrokémiai Intézetben a témában folyó kutatásokat, a lehetséges továbblépési lehetőségeket, terveket.