A talaj (másnéven pedoszféra) az atmoszféra, a hidroszféra, a litoszféra és a bioszféra között zajló környezeti folyamatok aktív vagy passzív résztvevője, kölcsönhatásaik egyedülálló színtere. A talaj egy térben és időben változó összetett rendszer, olyan határfelületi helyzetű környezeti elem, mely számos antropogén funkcióval és szolgáltatással bír. A talaj kialakulását és jellemzőit a környezeti tényezők határozzák meg, maga pedig komplex módon tükrözi ezen természeti tényezőket és azok változásait. A talajnak, mint környezeti elemnek a különböző funkciói az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepét írják le különböző aspektusokból. Az átalakítást, tárolást, szűrést, tompítást, táplálást, megőrzést etc., szolgáló funkciók kiterjednek számos anyag és energia forgalmi folyamatra. A talaj egy feltételesen megújuló erőforrás, melynek funkciói természetes, illetve antropogén okokból gyakran sérülnek, a talajok különböző degradációs folyamatok következtében leromolhatnak. A talajdegradáció nem elkerülhetetlen és főképp nem kivédhetetlen következménye a mezőgazdasági termelésnek, valamint az általános társadalmi fejlődésnek. A folyamatok kedvezőtlen következményei többnyire megelőzhetők, megszüntethetők, de legalább bizonyos tűréshatárig mérsékelhetők.
A korszerű talajtani kutatások átfogó célja annak elősegítése, hogy a klímaváltozás, a túlnépesedés és a környezetszennyezés globális hatásai mellett a talaj, mint természeti erőforrás hosszútávon fenntartható legyen. A talajtulajdonságok a környezeti folyamatok eredőiként alakulnak ki, mely folyamatokat egyrészt a felgyorsuló klíma- és környezetváltozás, másrészt a jellemzően talajdegradációt elősegítő antropogén terhelés befolyásol. A talajok állapotának jellemzéséhez, a talajok által is befolyásolt környezeti folyamatok és visszacsatolási mechanizmusok megértéséhez és a lehetséges beavatkozások hatásainak előre jelzéséhez kiemelten fontos a talajokra vonatkozó ismeretek bővítése, a korábbi ismeretek megőrzése mellett, és a kettőnek a változó kihívásoknak megfelelő integrációja, együttes értékelése.
A talajok Magyarország természeti erőforrásainak jelentős részét képezik, ezért azok ésszerű használata, megőrzése és sokrétű funkcióinak fenntartása mind társadalmi-gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú és állandó tudatos tevékenységet követel. A TAKI több mint 70 éve végez talajtani felfedező- és alkalmazott kutatásokat, melyekben mindvégig fontos szerepet játszott (i) az emberi életminőség javítását szolgáló, ésszerű talajhasználat megteremtésének igénye, (ii) a talaj „minőség” védelme és sokoldalú funkcióképességének fenntartása és (iii) talaj-környezet interakciók értékelése, modellezése, térképezése. A TAKI egy multi- és interdiszciplináris kutatóintézet, amely a környezet- és földtudományok, valamint az általánosabb értelemben vett agrár szakterületek (vidékfejlesztés, területi tervezés, mezőgazdasági vízgazdálkodás, etc.), illetve a környezet- és természetvédelem felé egyaránt nyitott. Az Intézet alap- és alkalmazott kutatásokat folytat, fejlesztéseket végez, valamint részt vesz tudományos és szakmai ismeretek átadásában a társadalom részére. Az Intézet kutatási alaptevékenysége körében kiemelten foglalkozik a következő, több tudományterületen is átívelő és kutatási feladatokkal:
- a talaj-növény-környezet kölcsönhatásai, a talajok víz-, anyag- és energiaforgalma, a talajok szerves anyagának mennyiségi és minőségi változása, a szerves és szervetlen szennyezők talaj-növény rendszerben való mozgása, a talaj mikrobiális és makro szintű életközösségek kapcsolatrendszereinek feltárása, a talajtakaróra vonatkozó ismeretek tér- és időbeli modellezése;
- a talajbiom környezeti indikációs célra való felhasználása, a talajjavításra vagy alternatív tápanyag utánpótlásra is megfelelő biohulladékok, szennyvíziszapok hasznosítása, a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek támogatása, a talajtakaró jellemzőinek és folyamatainak céltérképeken való megjelenítése, továbbá a víz- és anyagforgalmi folyamatok modellezése;
- a talaj szerepének tisztázása az üvegházhatást okozó gázok forgalmában eltérő földhasználat és gazdálkodás mellett, a talajok tápelem ellátottságának és a trágyahatások kapcsolatának rövid és hosszútávú vizsgálata; a talaj funkcióit károsan érintő degradációs folyamatok különböző léptékű értékelése és térképezése; a talajok állapotjellemzőinek és folyamatainak nyomonkövetését szolgáló felvételezési módszerek fejlesztése;
- talaj adatbank és téradat infrastuktúra, továbbá környezetkímélő tápanyaggazdálkodási szaktanácsadási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése, a talaj és környezet interakciókat érintő szakpolitikai feladatok támogatása.
A Kutatóközpont egyéb feladataihoz kapcsolódóan az Intézet kutatási alaptevékenységével összefüggésben:
- tudományos, szak- és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg,
- együttműködik hazai kutatóintézetekkel, velük közös kutatásokat folytat;
- elősegíti a magyar talajtani, föld- és környezettudományi kutatások jelenlétét a nemzetközi tudományos életben;
- szorgalmazza és segíti a tudományos kutatási eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását;
- a felsőoktatási intézményekkel együttműködve részt vesz az oktatómunkában, közös kutatási, képzési és továbbképzési feladatok ellátásában.