FM-Nitrát III.

Összefoglalás

A sertéságazat jelenlegi helyzetét, fejlődését nehezíti a nagyszámú környezetvédelmi előírás betartása. A környezet állapotának megóvása, javítása közös társadalmi érdek, azonban számos olyan jogszabályi előírás van (e projekt kifejezetten a nitrát rendelettel foglalkozik), melyek nem járulnak hozzá a közös cél eléréséhez, viszont nagy terhet rónak az állattartókra.
A projekt célja, hogy a kiválasztott sertéstartó vegyes gazdaságok, üzemek tápanyag utánpótlási gyakorlatának (terhelés) a talaj környezeti állapotára (állapot) gyakorolt hatásvizsgálata alapján ajánlásokat tegyünk az 59/2008 FVM rendelet 1., 2. és 3. mellékleteinek felülvizsgálatára, illetve módosítási javaslatokat adjunk azokra. A projektet szoros együttműködésben végeztük az Földművelésügyi Minisztériummal, az Országos Meteorológiai Szolgálattal, a Központi Statisztikai Hivatallal, a Pannon Egyetem Georgikon Kar, a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézettel illetve a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel.
A MTA ATK TAKI Talajdegradációs Információs Rendszerben (TDR) fellelhető 294 db reprezentatív mezőgazdasági üzeméből kiválasztottunk 30 olyan vegyes gazdaságot, ahol képződik sertés almos és/vagy hígtrágya, illetve kihelyezésre is került az üzem saját tábláin a TDR 2011. évi talajállapot felvételezés időszakában. Az így kiválasztott üzemek területére a rendelkezésre álló 3 gazdálkodási év (2008-2011 között) kiegészítéseként folytattuk az gazdálkodói adatgyűjtést a 2012-2016 közötti időintervallumra vonatkozóan. Az üzemek trágya kihelyezés tábláinak kontrolljaként kerestünk az üzemen belül vagy azonos termőhelyen, hasonló gazdálkodási gyakorlatot folytató, de sertéstrágyát ki nem helyező kontroll táblákat.
A kiválasztott üzemek 2011. évben vizsgált tábláin a 2014/2015 gazdálkodási évben a talajban visszamaradó nitrát mennyiségének és mélységi lefutásának (nitrát profil) vizsgálatára, 5 ha-os területi egységekre (RPR) vonatkozóan, átlagmintákat vettünk 3 talajrétegben (0-30 cm, 30-60 cm, 60-90 cm) és helyszíni környezeti állapot vizsgálatot végeztünk helyi szakértő bevonásával.
A kapott adatokat feltöltöttük a Terradegra2 adatbázisba, melyből a tábla szintű terhelési indikátorok és a tábla szintű talajállapot indikátorok összevetéséből a következő elemzéseket végeztük el: A gazdálkodók NPK trágyázási gyakorlata a főbb növénykultúrák, a talajok NPK ellátottságának, illetve az NPK trágyázás formája (szerves-műtrágya) függvényében. A kumulált (2011-2015) NPK mérlegek alakulása a növénykultúrák, a talajok NPK ellátottsága, illetve az NPK trágyázás formája (szerves/műtrágya) függvényében. Az új (Pro Planta) megközelítésű Zöldpont (ZP) értékek alakulása a növénykultúrák, a talajok MÉM NAK rendszer szerinti talaj NPK ellátottságok, illetve az NPK trágya formája (szerves/műtrágya) függvényében. A TDR gazdaságok 2011 évi és 2015. évi talaj NPK ellátottságainak összehasonlítása. A TDR gazdaságokban 2009 és 2015 között átlagoson kijuttatott hígtrágya, ill. almos istállótrágya mennyiségek, fajlagos tápelem tartalmak, valamint átlagos N–P2O5–K2O kg/ha mennyiségek elemzése. A talajok NPK készletezése, összehasonlítási vizsgálatai (2011 és 2015 mintavételezések között). A nitrát bemosódási veszély meghatározása a vizsgált parcellákra vonatkozóan.

Azonosító:
FM MgF/615-1/2017
Projektvezető: Osztály:
Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály
Kutatás éve:
2017
2018
© 2013-2024 ATK TAKI
Impresszum | Adatkezelési tájékoztató