Talajosztályozási rendszerek biomassza becslési alkalmasságának értékelése szikeseken

Talajosztályozási rendszerek biomassza becslési alkalmasságának értékelése szikeseken

A K 124290 számú OTKA projekt lehetőséget nyújt arra, hogy a talajosztályozási rendszereket sokoldalúan összehasonlítsuk. A munka szorosan illeszkedik a magyar talajtanban hosszú évek után feltámadt vitahangulathoz, aminek a jelenlegi tárgya a hazai talajosztályozás megújításának szükségessége (lásd Agrokémia és Talajtan 68/2). Ehhez kapcsolódóan szükséges a bevezetendő osztályozás előnyeinek bizonyítása mind az ökoszisztéma szolgáltatások számszerű becslése (ennek lehetséges módszerét mutatjuk meg most), mind az optimális térképi lehatárolás esetében is (ez utóbbival egy most előkészítés alatt lévő közlemény foglalkozik majd). A Geoderma folyóiratban megjelent cikk népes szerzőgárdája a sokrétű munka egyes szeletével foglalkozott, a terepi felméréstől kezdve a mintavételen, műszeres/laboratóriumi vizsgálatokon, szelvényleíráson, besoroláson át a műholdas elemzésekig, statisztikai számításokig.

Tóth, T, B Gallai, T Novák, Sz Czigány, A Makó, M Kocsis, M Árvai, J Mészáros, P László, S Koós, K Balog. 2022. Practical evaluation of four classification levels of Soil Taxonomy, Hungarian classification and WRB in terms of biomass production in a salt-affected alluvial plot. Geoderma. doi:10.1016/j.geoderma.2021.115666

A folyami öntéseken kialakult szikes parcellákon a növekvő felszíni magasság csökkenő talaj-sótartalommal, de növekvő biomasszával jár együtt [l a közlemény 2. ábráját]. 100 méteres rácshálóban (85 szelvény) végzett szelvényleírás alapján az USDA Soil Taxonomy, a magyar genetikus talajosztályozás és a FAO/IUSS World Reference Base négy szintjének a biomassza (10 éves átlag vegetációs index) becslési alkalmasságát értékeltük és vizsgáltuk az osztályoknak a felszíni magassággal mutatott összefüggését is. A vegetációs index (NDVI) értékei az osztályozások első szintjén tükrözték a talajfejlődés szakaszait (a legkevésbé fejlettől a legfejlettebbig). A gyakorlati alkalmazás értékelése során a részletesebb 3-4 szinteken a magyar osztályozás nyújtotta a legnagyobb különbséget és a magassággal a legszorosabb összefüggést. Ezeken a szinteken a WRB mutatta a legegyneműbb osztályokat és a Soil Taxonomy használta a legkevesebb osztályt, ugyanakkor a legkevésbé egynemű osztályokat és a leggyengébb összefüggést a magassággal. A magyar osztályozás és a WRB is jól szerepelt a legtöbb szempont szerint, de a WRB mutatta a legegyneműbb osztályokat, ugyanakkor kétszer annyi osztályt határolt el, mint a magyar osztályozás, négyszer annyit, mint a Soil Taxonomy, ennek megfelelően csökkent ezek egyneműsége.

A talajosztályozási rendszerek alapos vizsgálatok nélküli bevezetése a szándékával ellentétes hatást válthat ki az osztályok különbözősége, az osztályok egyneműsége, a környezeti változókkal való összefüggés, és a lehető legkevesebb osztály szempontjából is.

© 2013-2024 ATK TAKI
Impresszum | Adatkezelési tájékoztató