A talajművelés hatása a talaj CO2 kibocsátására

A talajművelés hatása a talaj CO2 kibocsátására

Intézetünk munkatársai az ELTE és a MATE kutatóival együttműködve szántóföldi körülmények között vizsgálták a talaj CO2 kibocsátásának (talajrespiráció), és főbb meghatározó tényezőinek (talajhőmérséklet, talajnedvesség és növényi aktivitás) alakulását. A kutatás az ilyen jellegű vizsgálatok között kimagaslóan sokáig, 5 éven keresztül folyt a MATE (SZIE) Józsefmajori Tangazdaságának egy szántóföldi talajművelési kísérletben. Fontos, hogy az úgynevezett tartamkísérletben az egyes talajművelési módokat hozzávetőlegesen 20 éve szisztematikusan alkalmazzák az egyes parcellákon, ezért például a talaj minimális bolygatásával járó direktvetés talajának egyes tulajdonságai mára jelentősen eltérnek az átforgatott, szántott talajétól. A kísérlet érdekessége, hogy a mérések minden évében más növényt termesztettek a parcellákon, így az eredmények a nyári és őszi vetésű szántóföldi növények közti különbségek vagy hasonlóságok kimutatására is alkalmasak.

A talajrespiráció mértéke az éven belül főként a hőmérséklet, a talajnedvesség és a vegetáció változásai miatt ingadozott, melynek leírására a kutatók statisztikai modelleket dolgoztak ki. Talajművelési módok közül a direktvetés esetén nagyobb kibocsátást mértek, mint a szántott talaj esetén. A talajrespiráció alakulását leíró statisztikai modellekben a talajhőmérsékletre, talajnedvességre és a növényi aktivitásra vonatkozó adatokból adtak becslést a talajrespiráció adott napi értékeire. A modellekből kiderült, hogy a növényi aktivitás figyelembe vétele kulcsfontosságú a talajrespiráció alakulásának becslésében, mivel különösen a kora nyáron betakarított őszi vetésű gabonák esetén önmagában a talajhőmérséklet és a talajnedvesség nem elégségesen magyarázzák a talajrespiráció változásait.

Az eredmények szerint a növényi aktivitás indikációjaként a távérzékelt vegetációs index (NDVI) megfelelő információt nyújtott a modellszámításokhoz. A különböző növényekre specifikusan megfogalmazott modell-ajánlások pontosítása és értékelése érdekében a kutatók ráirányítják a figyelmet a hosszútávú szántóföldi talajrespiráció-mérések fontosságára.

Munkatársaink a tanulmányt a Soil and Tillage Research című D1-es folyóiratban publikálták:
Gy. Gelybó, Z. Barcza, M. Dencső, I. Potyó, I. Kása, Á. Horel, K. Pokovai, M. Birkás, A. Kern, R. Hollós, E. Tóth, Effect of tillage and crop type on soil respiration in a long-term field experiment on chernozem soil under temperate climate, Soil and Tillage Research, Volume 216, 2022, 105239, ISSN 0167-1987, https://doi.org/10.1016/j.still.2021.105239.

© 2013-2021 ATK TAKI
Impresszum | Adatkezelési tájékoztató