A 2022. nyarán megrendezésre kerülő Talajtani Világkongresszushoz kapcsolódóan (https://22wcss.org/) az Agrokémia és Talajtan folyóirat 2022/1. júniusi füzete angol nyelven jelenik meg, amelyhez március közepéig várják a kéziratokat.
Intézetünk munkatársai az ELTE és a MATE kutatóival együttműködve szántóföldi körülmények között vizsgálták a talaj CO2 kibocsátásának (talajrespiráció), és főbb meghatározó tényezőinek (talajhőmérséklet, talajnedvesség és növényi aktivitás) alakulását. Az eredményeket a Soil and Tillage Research című D1-es folyóiratban publikálták.
Az ATK TAKI munkatársai egy 75 nap időtartamú tenyészedény kísérletben vizsgálták a rothasztott szennyvíziszap, a belőle készült komposzt és vermikomposzt trágyaértékét és szervesanyag-utánpótlási képességét. Az eredmények a Q1 besorolású Agronomy folyóiratban jelentek meg.
Az ATK TAKI munkatársai üvegházi tenyészedény kísérletben szelént tartalmazó öntözővíz hatását vizsgálták különböző növényekre, különböző textúrájú talajokban. A kutatás eredményei a Q1 besorolású Plants folyóiratban jelentek meg.
Intézetünk tudományos főmunkatársa, Szabó Brigitta, a University of Naples Federico II egyetemmel együttműködésben vizsgálta az európai alkalmazásokhoz kidolgozott, szakirodalomból elérhető talajhidrológiai paramétereket becslő módszerek, ún. pedotranszfer függvények hatékonyságát. A kutatás eredményeit a hidrológiai tudományok területén magasan jegyzett D1 besorolású Journal of Hydrology: Regional Studies folyóiratban publikálták.
A Talajbiológiai Osztály munkatársainak meghatározó részvételével végzett kutatás során arra a kérédsre keresték a választ, hogy az apajpusztai szikesek négy jellegzetes élőhelye közötti különbségeket milyen mértékben tükrözik vissza a talajokban fellelhető baktérium közösségek, illetve az ott élő hajtásos növények társulásai.
A Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály munkatársai nemzetközi együttműködésben az ISRIC – World Soil Information, illetve a Wageningeni Egyetem munkatársával különböző aggregációs szinteken vizsgálták Magyarország feltalajában raktározott szerves szénkészlet változását 1992–2010 között. Kutatási eredményeiket a Geoderma c. folyóiratban publikálták.
A Talajbiológiai Osztály munkatársai az ELTE Mikrobiológiai Tanszék munkatársaival közösen a talaj sótartalom és pH hatását vizsgálták szikes talaj mikroba-együttes anyagcsere-aktivitás mintázatára és taxonómiai összetételére. A dolgozat a Microorganisms folyóiratban jelent meg.
Az ELKH ATK Talajtani Intézet munkatársai több hazai intézmény kutatóival együttműködve fejlesztették ki az Ammónia Gáz Emissziós Modell-t (AGEM-S), melynek célja a magyarországi sertéságazat ammónia kibocsátás csökkentésének elősegítése.
